Fekete Kandalló
Fekete Kandalló
Fekete Kandalló

Fekete Dániel
Cserépkályha és kandalló építő mester

Minőségi kandallók és cserépkályhák tervezésével és kivitelezésével foglalkozom. A hosszú évek tapasztalata alapján a gyakorlatban jól bevált hazai gyártású öntvény vagy samott bélésű, illetve kiemelkedő minőségű, esztétikus francia öntöttvas tűztérbetéteket használok munkám során, így lehet a kandallók hatásfokát a maximumon kihasználni. A tűztérbetét a kandalló lelke, nélküle csak egy szép darab, ami nem a rendeltetését hivatott ellátni.

Így a hatásfoka akár a 80 % -ot is eléri, amivel egy 370 köbméteres helységet is fel lehet fűteni kevés tűzifa felhasználásával. A kandallók külső megjelenése is fontos számomra, ezért minőségi burkolóanyagokat használok, ami lehet márvány, mészkő, dísztégla, kályhacsempe, díszkő vagy amit megálmodott a kedves megrendelő. Keressen fel és találjuk ki együtt, milyen kandalló illik Önhöz a legjobban!

Fekete Kandalló

Termékek

Kandalló építés, Cserépkályha építés, kerti konyha építés az egész országban. Több tízéves szakmai múlttal a hátunk mögött, bátran állíthatjuk, hogy professzionális kiszolgálást tudunk nyújtani!
+36 70 263 33 94

Cserépkályha helyett inkább kandalló

A fűtési szezon közeledtével évről-évre egyre többen döntenek úgy, hogy korábbi gázzal üzemeltethető rendszerüket lecserélik egy szilárd tüzelésűre. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy egy kandalló vagy esetleg egy cserépkályha mellett tegyék-e le voksukat. 

Miért döntenek a legtöbben kandalló mellett? 

A legtöbben aztán a kandalló mellett döntenek, de vajon miért? Ez a döntés elsőre furcsának tűnhet, hiszen a cserépkályhákról köztudott , hogy kiváló hatásfokkal bírnak. De akkor miért nem cserépkályhát építtet be magának mindenki otthonába? Talán a magas telepítési költség miatt? Igen, az egyik ok ez, a másik azonban a cserépkályhák üzemeltetetésében keresendő.

Cserépkályhákról 

A cserépkályhák ugyanis kiváló hatásfokukat szerkezetüknek köszönhetik. A vastag samott fal, illetve a cserép réteg nagyon hatékonyan képes megtartani a hőt, hogy aztán azt egyenletesen és fokozatosan sugározza ki a környező levegőnek. Ehhez azonban a hőt, úgymond "csapdába kell ejteni" a tűztérben. Azzal nyilván sokan tisztában vannak, hogy fűtés során a hő egy jelentősebb része az égésgázokkal együtt a kéményen keresztül távozik. A kandallók esetén enne befogására alkalmazzák az úgynevezett hődobokat.

 A cserépkályhák esetén ezt azonban úgy oldják meg, hogy egyszerűen elzárják a füst útját. A kályha begyújtása után 1-1,5 órával, amikor a tűz már leégett és csak a parázs maradt, akkor egy szelep elzárásával megakadályozzuk, hogy a füst és a hő a kéményen keresztül. Az így a tűztérben rekedt hő kiválóan képes átmelegíteni a samott falakat és cserép burkolatot. A parázslás persze még egy jó darabig tart, mely során további füst keletkezik, ami viszont még inkább felmelegíti a kályha falazatát.

Problémák

 Ezzel a módszerrel ugye az a probléma, hogy valakinek ott kell lennie, mikor a tűz leég, hogy elzárhassa a szelepet, ellenkező esetben egy cserépkályha sem lesz képes hatékonyabban működni, mint bármilyen más szilárd tüzelésű rendszer. Persze a mai kályhák jelentős részét automata szabályozóval látják el, melyek önmaguk is képesek a kellő időben elzárni azt a bizonyos szelet. Az ilyen automata rendszerek beépítése azonban jelentősen drágíthatja az egyébként sem olcsó cserépkályhák telepítését.

 Emellett egy másik komoly hátránynak tekinthető, hogy bár a külső felületen található cserepek igen masszívak és sokat kibírnak, a belső szerkezetet alkotó samott elemek, főként ha nem a legjobb minőségűek és a kályhát nem mindig a legoptimálisabban használjuk, akkor bizony ezek könnyen megrepedhetnek és akár már 10-15 év múlva szükséges lehet a kályha újrafalazására.